Ismerkedésem a BMW 320d-vel II. - Akkor kárpitozzunk - BMW E46 Beltér-rekonstrukció

A Debike - mert ugye ez lett az autó neve - meglehetősen lelakott belsővel érkezett meg. És a lelakottság elsősorban nem abban nyilvánult meg, hogy szét lett volna ülve a belső, hanem hogy elképesztő cigiszagú volt szegény. Ehhez jött, hogy a tulajdonosának sem tetszett a világosszürke színű belső, pedig este nagyon mutatós volt!
Képzeljük magunk elé a képet:
Jobb hátul ülünk, és bal előre nézünk a vezető felé, aki előtt max fényerőre állított műszerfal-narancssárga világít mindeközben kint már szinte sötét van, de mivel belső szép világos, így lényegében belül világosabb van, vagyis annak hat, mint a minket körülvevő környezet. Közben suhanunk egy néhol halkan, néha kicsit hangosabban duruzsoló diesel BMW-vel. Körülöttünk forgalom, kocsik mennek-jönnek, de mi nem azt nézzük, hanem bal karunk a lehajtott kartámaszon pihen, mely pont kényelmes magas (nem úgy mint pl az X5-ben), míg a jobb karunk a jobb oldali kartámaszon és csak bámulunk kifele: BMW kényelemben ülünk, és ilyenkor kit érdekel a külvilág...

... na de most képzeljük el, hogy lehunyjuk a szemünket majd kinyitjuk és az esti szürkületből fényes nappal lett, és fekete oldalkárpitok vesznek körül, mi már elöl ülünk, a fekete, félbőr, combtámaszos ülésben, és úgy gondoljuk, hm, megyünk már egy jó ideje, de nem is kényelmetlen ez a sportülés...

Na idáig a (nem létező költői) énem megnyilatkozása. Jöjjön a valóság: kárpitcsere egy BMW E46 320d-ben, sima szövet belsőből, félbőr combtámaszos sportülésre. 

 Ilyen volt...

... és ilyen lett!


Nézzük a folyamatot!

 
 Elöl kettő csavar (16-os) fogja, és hátul is kettő. + az öv csavarja. Az elsőket koppig lenyomott üléslappal, és hátrahúzott székkel lehet kiszedni, a hátsókat előretoltan, míg az övet fogó egy szem csavart a szék teljesen felállított állapotában a legkönnyebb kicsavarozni.


A hátsó kárpit lekapva. Nem sok, összesen 5 csavar fogja.

Itt közelebbről

Egy alu díszcsík. (Ez volt az egyik hátsó kárpiton, beszerelésre nem került.) Jól látszik, hogy mennyire gregyós a hátsó ülőlap. Ez is cserélve lesz!

Itt már fent a fekete, de az ablakemelő karja meg a díszcsík sehol.

Ezeket sem olyan bonyolult becsavarni, de arra figyelni kell, hogy ne veszítsük el az ezeket fedő fekete kupakokat!

Egy leszedett szürke kárpit hátulról. A fehér pöckök, fekete gumis alátéttel a patentek. Ezek fogják hozzá az ajtóhoz a kárpitot, a csavarok csak rögzítik (utóbbiak adják a stabilitást.) 

 Ülés-kiműtés. Célszerű ha van egy segítő, mert egyedül kicsit nehezebb a feladat. Amúgy az övfeszítőt csak egy csati fogja, ezt hamar ki tudjuk csatolni.

Mi a módja, hogy ne üljön be mellénk az anyós? Szedjük ki az anyósülést!  


Jobb előre könnyen ki lehet látni + a diplomata pozícióban ülőnek is bőséges a lábtere.

A viseletes hátsó még cserére vár...

A vezető ülése kiszerelve, és a helye még takarítás előtt...


... itt már utána. A pirossal bekarikázott helyről jön a levegő a hátul ülőknek.

Egy másik képen. (Már beszerelés és takarítás után.)

Kárpitok hátul készen.

Így néz ki egy BMW E46 ülés alulról. 

A hátsó üléslap eltávolítva. Alattunk az üzemanyagtartály. 

A fekete - ideiglenes - ülőlap hátul. Ez később a sportülésekhez illő félbőr ülésekre lesz cserélve.

Már csak a háttámla maradt hátra. Annak leszedése nehezebb volt, mert az ott lévő csavarokat csavarrögzítővel fújták be. Eltávolításukhoz emberfeletti erőre volt szükség. (Meg csavarkulcs-hosszabbítókra) 

A beltér jelenlegi állapota. A cigiszag közel 100%-osan megszűnt. 

A közeljövőben
  •  fekete tetőkárpit, 
  • MFL kormány, 
  • automatikusan (fényre) sötétedő tükör, 
  • sötét váltószoknya, 
  • új váltógomb 

kerül az autóba. 
Ezt követi a csomagtér feketére cserélése rolóstul, majd a kartámasz feketére történő átbőrözése.

A jelenlegi állapot jelentősen szebb, mint amivel érkezett az autó, de még koránt sincsen készen. 


Ismerkedésem a BMW 320d-vel (M47D20TÜ 150Le)

Egy újabb BMW került a közvetlen környezetembe. Egy BMW E46 320d Touring. (Szín: stahlblau - Steel Blue)
Az a 320d modell, melyet eddig valahogy nem nagyon kedveltem. De a kedvel szó nem is a legmegfelelőbb, mivel minden autó, ami BMW azt kedvelem. Inkább a nem nagyon érdekelt a helyes. Mert ez a BMW E46 széria "tucatautója". Mert arra a kérdésre, hogy "milyen E46-os BMW-d van?" a 46-ososok minimum fele azt mondja, hogy "320d", de lehet, hogy ez inkább 75-80%.
Ezzel persze egyrészről lehet "baj", mert egyszínű a társaság, meg ritkák a 325i-k, 330i-k vagy éppen a 318i-k (1995ccm), hogy az xi-kről ne is beszéljünk. Másrészről be kell ismerni ez jelent is valamit. Például azt, hogy nemhiába vettek ennyien 20d-t! Akár a 136Le, akár a 150Le formájában. Mert tud valamit az autó, amit a többi 46-os tesó nem, ideértve a 318d és a 330d-t is!

Mégpedig azt, hogy megfelelő teljesítmény mellett, elképesztően gazdaságosan üzemel!!! 

Erő van benne, mert noha "csak" 150Le, de elképesztően nyomatékos: a 150 lovas változat  1995ccm-jéből 330nm csalogatható elő 2000-2500 fordulaton! A gyorsulása az 1995ccm-es benzines 318i-hez képest is közel 1,5 másodperccel jobb. A fogyasztás pedig, még viszonylag nagy papuccsal is maximum kihozható 6,5-ből! De ha minden gyári, akkor nem meglepetés hosszú távon a 4,8-5,4 lityó sem! És ez pedig döbbenetes eredmény! Egy tankból kijöhet 1200 km is! A benzinesnél, 1995ccm-nél a fele, sőt egy kicsit kevesebb! (Kb.: 610 km a narancs lámpáig) Nemhiába a dieselpápa (Dr. Anisits Ferenc) az évszázad egyik legjobb diesel aggregátját alkotta meg!!
(Csak viszonyításképpen jegyzem meg: a legerősebb utcai benzines a 330i/xi 300Nm/3500 fordulaton, és 231 lovacska bújik meg benne. Persze a benzin jobban megy, és nem szabad csak a puszta adatoknál megragadni, de azért figyelemreméltó!) 

Azonban a továbbiakban nem a benzin-diesel örök vitát kívánom eldönteni, hanem egy kicsit körbejárni a friss húst, az ötsebességes, még euro 3 besorolású, de már 150Le-s, M47D20TÜ motorú 320d-t. Ugyanis most először nyílik alkalmam a teljes valójában megismerni egy 320d-t testközelből. Eddig is ültem, vezettem ilyet, de még ennyire nem volt alkalmam belelátni.

Itt még Münchenben tréleren a friss szerzemény


Az első stáció - A BMW 320d 346L még tréleren

A "Lássuk, mit vettünk!" felkiáltást az autó motorterének szétbontása jelenti: amíg a motorburkolatok pikk-pakk eltűnnek a motorról, közben a bemocskolódott vízelvezető járatok is kitisztulnak. A belső egyelőre marad úgy ahogy van, pedig ott sincs minden rendben. De hát ez egy használt autó, és ezekből is a valóban használt (értsd: néha gyepált) fajta. Ami noha német volt, de eleve turbó hibával jött. Ez egyrészről nagyon olcsó árat jelentett, de egyben kihívást is, mert itt a "tuti szerelni kell" elv lépett életbe. Az utóbbival nincs is baj, ez be lett tervezve. És nagy valószínűség szerint inkább a mocsok, a korábbi nem szerelés okoz majd problémát, s nem lesz amúgy nagy motorikus probléma.

 
Ez jön majd később, ha már a saját lábán áll a kocsi.

A vétel utáni szétszerelésnek amúgy az az óriási előnye, hogy itt aztán minden átvizsgálásra kerül. Nem marad ki egy alkatrész sem, minden apró folyás megnézésre kerül, és kristálytisztán jut vissza a helyére.

1. nap
Motor még nem szép, és nem jó.


Motorburkolatok. Egyikről hiányzik a BMW jel...

Ennél tovább jutottunk az első nap délután, csak beesteledett:
 már a klíma is látszott. Hátulról...

2. nap

Na igen, ez az, amit múltkor már nem tudtam nappal lefotózni. Ott a klíma hátulról.


Haladunk a turbó felé...


Ott van az a híres nevezetes common rail (piros nyíl) és alatta zöld nyilakkal jelölve az izzítók. Jobb esetben mind a négy működik. Itt csak egy ment... (A kék nyil az EGR-re mutat.) 
Namármost a benzines BMW-knél felejtsük el a piros és zöld színt... 

Index nélkül. Így olyan a BMW, mintha az a döglött hal, aminek a piócák meg a csiborok kieszik a szemét, de a teste amúgy érintetlen. 



Nemsokára megy le a kühler ezért került le a lökös...


Fékhűtőcsövek maradnak a helyükön.

Van itt minden. El is hangzott szarkasztikusan: Figyelem, figyelem! BMW E46 320d kombiné bontódik! De a kérdés csak az, hogy mikor "épülődik"? :-) 

Lökös lent. Mellette a légterelő műanyag.




Egy adag alkatrész. A szűrő kuka.



X5-ös magasságban az embert elnyelő táuring

Ez az antenna-tartó elvileg a navié. CD tár (még) nincs benne.

A nem nyíló hátsó ajtó "vésznyitója" belülről fotózva.

Azért nem pici ez a hármas csomagtér. 

 
Miközben rámoltunk jöttem rá erre az új "fícsörre". Égő, de eddig nem tudtam, hogy mire való a hátsó akasztó a kapaszkodó felett. Én hátulról próbáltam meg belehúzni a kutyahálót és csodálkoztam, hogy nem ment. Erre mondta egy klasszikus: "Bunkó vagy Bugsy!" 

A sok szajré bent. Ez az amikor a kocsi eleje a hátuljában van és úgy, hogy közben nem ment bele saját magába hátulról. (Ez egy barokk körmondat volt.)

A 2. nap végén úgy néz ki mintha belementek volna elölről. Az este közeledtével meg kellett állapítanom, amit eddig csak papíron láttam leírva, hogy bizony a diesel motor sokkal bonyolultabb, mint a bengás társai. Psze lehet, hogy ezt a "sok bontott autót látottak" tudták, de én még nem. Ezidáig. Most már kezdek benzines létemre belerázódni a dielsek világába...


3. nap

A harmadik napon már nem ott folytatódott a szerelés ahol korábban, azaz a tréleren, ugyanis ott nem lehetett volna aláférni, hogy a turbót le tudjuk szedni, így maradt az aknameló. Ez nem kellemes ellenben fárasztó. Mindezt egy vontatás előzte meg: Touring vontatott Touringot, 1995ccm egy 1995ccm-et. A különbség csak az volt, hogy a benzines működött a diesel (még) nem. De bíztunk benne, hogy a nap végére már ő is vígan dorombolni fog. Nem így lett. De erről később.

A híres-nevezetes szívósor. Látható: "rohadtmocskos", a kocsinak nem volt gazdája az utolsó 10-20 (esetleg 30) ezer km-en. Tisztítása kromofággal történt, de úgy hogy előtte minden "finom" műanyag leszerelésre került, nehogy elkapja a maró anyag. Amúgy a szívósor alsó négy lyukjában, lamellákat látunk, melyek előszeretettel törnek el az újabb diesel BMW-knél (pl.: E60) de a 46-osoknál is előfordul. Így itt is ki lettek műtve: még a tengely sem maradt bent. A kocsi működésére semmi (érezhető) hatással nem volt az eltávolításuk.
(Amúgy a pontos megnevezése: pillangószelep) 

Na itt pedig a még híresebb, és hírhedtebb turbó. Ez éppen a tönkrement (beállt) példány kiszerelve. Látszik: ez még a vákuumos verzió nem az elektromos. (A 150Le-s 320d EUR3 és EUR4 dieselek között még a porlasztók is mások.)

Innentől nem sok fotó készült. Egyrészről mert nagyon mocskos volt a kezünk, másrészről végezni akartunk, de olyan könnyen nem ment a dolog. A turbó kiszedéséhez le kellett szedni a motortartó bakot, ehhez természetesen meg kellett emelni a motort is.

Aztán igen nehezen lehetett hozzáférni a turbó csöveihez, csavarjaihoz is. Szóval jól megúsztunk, és nem lettünk készen a 3. napon sem.

4. nap
 
Már korán reggel nekiindultunk, hogy elfoglaljuk a helyünket a gödrünkben...

...ahonnan ilyen volt a kilátás. Tény: ez a szerelés (t.i. a turbóé) már nem kezdő szint. Ez nem egy hátsó ablaktörlő tengely kipucolása, vagy egy lökhárító cseréje. Ehhez szakértelem is kell, ami az autó tulajdonosának meg is van. E nélkül hamar lukra futhat a sztori, mert a szétszerelés még megy, de az össze már nem...

Alkatrészkupac. Olyan mintha műtenénk: csipesz, fogók... 

Egy rakás cső + EGR szelep. Ezek tisztítása nagy nyomású vízzel és ronggyal történő tisztára sikálással történt. 

Ezeket az alkatrészeket a benzines Touring gyomra rejtette magában addig amíg fel nem kerültek a Debikére. (Ez lett az autó neve: Debóra => Debike) Amúgy halkan jegyezném meg, hogy aki kételkedik abban, hogy táuring, vagy szedán, azokat bátran buzdítanék a kombinéra: több benne a hely, és hátul is kényelmesebb, hosszabb cuccok szállítása csak a Touringban lehetséges. (Ritka az a sedan, amelyikhez volt dönthető ülés, ugyanis ez feláras extra volt. Általában csak sízsák van, az meg annyit ér, mint a halott fenekére adott enyhe pusszantás.)

Olajszűrők: Van. akiben még felmerül a kérdés, hogy ideje volt-e cserélni?


Az utolsó stáció - Összeszereltük. Működik?

Végszerelés, melyet az első beindítás előzött meg, mely így történt:
  •  közel 4 napnyi szerelés után beült a BMW fanatikus kolléga. 
  • A motorháztető felnyitva (ez még a garázsban, az akna felett volt) így nem láttam az arcát, nem tudom, hogy ekkor milyen érzelmek jelentkeztek rajta. De azt tudom, hogy én viszont feszülten vártam, sőt magamban elmormoltam egy imát, hogy a 4 napi kemény meló után végre röffenjen be elsőre! 
  • De tartottam attól, hogy mi lesz ha valami szétszaródik? Vagy el sem indul, és nem tudjuk, hogy mi a baja, csak azt tudjuk, látjuk, hogy nem indul. 
  • Aztán feszült csend. 
  • Slusszkulcs elforgatva egy-kettő-három kattanás, majd állj: a rendszerek dolgoznak, lehet hallani, ahogyan az üzemanyag-szivattyú dolgozik, kezd éledni a rendszer aztán jött a negyedik fordítás és...
  • ... és a GÉP ÉLETRE KELT! Huh, örültem meg egyből! Ez működik, teker, morog, hangosan zakatol, és működik!!! Ezért érte meg a négy nap szerelés! Csak pár percig füstölt a kipufogó, utána átlátszó füst jött ki. 
  • Szóval működik az a gép, ami még a délelőtt atomjaira volt bontva! 

Itt már a lökös is felkerült. Indulhatunk a próbakörre!


Egy diesel illata - Működés közben és az a bizonyos 320d érzés

Az 1992-es "Egy asszony illata" klasszikus nyomán megállapíthatjuk, a dieselnek is van egy illata. A próbaüzem (első út) során egészen pontosan háromszor kellett megállnunk.

  1. Egyszer kb 5 km után levágta az EGR egyik csövét a nyomás. A motortér füstölt, és láthatóan nem ment az autó => jött a félreállás, no meg a szerelés. Persze a motorburkoló műanyagokat is gondosan felszereltük, most meg szedhettük le. Tapasztalat: próbaüzemkor maradjon fedetlen a motor. Szóval a bilincset meghúztuk, de a motor füstölt tovább: égett le az olaj a felmelegedő csövekről, amik a szerelés közben olajosak lettek, mert vagy mi nyúltunk hozzá, vagy rácsöppent az olaj máshonnan. Amúgy vicces volt, amikor egy pirosnál az előttünk álló autóból rémülten pattantak ki, hogy ég-füstöl az autónk. Mire a BMW-s kolléga tök nyugodtan lehúzta az ablakot: "Jah, kösz tudjuk. Új a turbó!" Persze jól tették és rendes volt tőlük, hogy kiszálltak figyelmeztetni, de szerintem amikor már látták, hogy hát olyan autószerelőhöz hasonló tisztasággal rendelkező fiatalemberek ülnek bent, akkor már kezdtek megnyugodni.
  2. A második megállás már a beszarásjelző kategóriába tartozott: megyünk szépen, egyszer csak gázadás, majd az autó húz, de éles sípolás jön a turbó felől, kb 2000-es fordulat fölött, amikortól már a turbó is működik! Na és ez mi a franc?? Kapásból félreállás, majd hallgatózás nyitott motorháztető mellett: gázadás, sípol a turbó. Fasza! Már meg is halt volna a turbó-nyurbó? Ilyen hamar? De aztán csak nem láttunk semmi problémát, csak a hang maradt. Mit volt mit tenni, hát beültünk és óvatosan nekiálltunk kocsikázni. Az autó húzott szépen továbbra is, majd a nap végig megtett kb 100 km alatt sem volt baj.
  3. A harmadik megállás, már csak rutin volt. Motortér fel: nézzük van-e valami problem? Nem volt. Csak a sípolás. (A sípolás/fütyülés oka másnap, az autót megemelve kiderült: a kipufogó közvetlenül a turbó közelében el van rohadva, és ott fúj ki a nagy nyomású levegő, és az sípol. Szóval a turbó gút, minden rendben. Ez után még kapott egy motormosást is, hogy ne füstöljön és az esetleges olajfolyásokat észre lehessen venni.)

Ez volt tehát az első út. Már ekkor volt olyan, hogy a BC 3,9-es fogyit mutatott, plussz, ahogy mentünk annál többet mutatott a Range számlálója is, magyarán a hatótáv is nőtt = azaz, hogy "miért jó a diesel?" kérdésre máris megjött a válasz. Emellett szépen duruzsolt a motor, az utastérben ülve nekem hangosabbnak tűnt mint a benzines társa, még menet közben is, amikor pedig már a szélzaj felerősödött.
A 150 lovas 320d ereje amúgy engem meggyőzött: alacsony fordulaton kb 1500-2000-ig tényleg nem lép olyan nagyot, de utána elképesztően megy, húz-húz, sokkal egyenletesebben mint az én 2000-es benzinesem.

Később vezettem is a Debikét. Megy szépen, a kettes itt is sokkal rövidebb, mint nálam, a kuplung olyan, mintha E36-osé lenne (olyan kemény), de persze ezeknek mind nincs köze a "diesel-léthez". Ami egyértelműen dieseles, hogy hangosabb, főleg alapjáraton, és sokkal jobban rázza a bodegát, mint nálam a benzines. A bengás sokkal egyenletesebben jár, már-már rezzenés nélkül. Ezek, az előbb felsorolt jellemzők persze mind-mind tények, de e miatt még nem "rossz" a diesel. Csak én ezeket vettem észre így elsőre.



A bontás utáni költségek

A dieselt, csakúgy, mint nálam a benzinest egy alapos "felülvizsgálatnak" kellett alávetni. Ekkor szinte elmeire lett szétbontva a kocsi, és az alábbi dolgok kerültek kicserélésre:

Nem gyári, de új alkatrészek:
  • kartergázszűrő
  • olajszűrő
  • légszűrő
  • pollenszűrő
  • 4 db izzítógyertya
Összesen a fentiek: 44.850 Ft

+ olaj kb 6 liter. 1 liter castrol 5w 30 2.500 Ft összesen: 15.000 Ft.

+ turbó (bontottan) 65.000 Ft (ez ünnepi ár volt) 

+ szerelési költség. Itt ez nem volt, mert saját szerelés volt, de amúgy kb ráment volna szervizben min 3-4-5 óra. Azaz ez kb olyan 20-25 e Ft szerelési költség, ha nem több!

Összesen: anyag csak 124.850 Ft. + szerelés (ha lett volna): ~ 150.000 Ft


Összegzés:
Tartalmas és tanulságos 4 nap volt az az időszak, ami alatt szétszedtünk, majd összeraktunk egy 150 lovas 320d-t úgy, hogy a végén egy alkatrész sem maradt kint, azaz nem állt elő az az effektus, hogy "minden bent, működik is, de ez meg ez az alkatrész, hogyhogy kimaradt?" :-)

Tanulságos volt a szerelés, mert például nemcsak egy lökhárító leszerelés erejéig kerültem kapcsolatba egy 320d-vel, hanem lényegében minden porcikáját megismerhettem: bonyolultságát, az olajkazán működését, no meg a híres-hírhedt turbót.

A szerelés, majd "tesztvezetés" arra is jó volt, hogy megerősödjön bennem az elhatározás: nekem min. 25.000 Km/év alatt dieselem nem lesz soha. Azért mert 
  • nekem a szívó benzin hangja (pláne ha sorhat :-)), 
  • gyorsulási jellemzője (sokkal jobban ugrik alacsony fordulaton is) jobban tetszik, illetve
  • igénytelensége (nem kell hűtögetni, meg kímélni, kikokszolni, stb.) nekem jobban áll. 
  • Az alkatrészek, fenntartás (mivel eleve kevesebb van) sokkal jobban kifizetődővé teszik a benzinest.
Ennek ellenére elismerem a dieselt. Főleg a fogyi impozáns, de a megjövő nyúlmókusok is meggyőzőek tudnak lenni.  De eredendően én a benzines autókon szocializálódtam, és én már rosszul érzem magam, ha autóban utazva nem hallok hosszabb ideig benzines hangot... :-)

-------
Megjegyzés: A bejegyzés egyes pontjai több időpontban kerültek megírásra, és ezért van, hogy egymásra épülnek a pontok, és nem derül ki az elején, hogy mi volt pl.: a turbó hibája.


---------
II. rész: egy kis beltérszépítgetés :-)



sarah lous textiles Proudly Powered by Blogger